Tippek Trükkők Vizsgákhoz, ZH-ra és kis dolgozatokhoz Zoli

Mint  a cím is mutatja ma egy kis segítséget kívánok nyújtani azoknak akik épp most küzdenek azzal, hogy mit is kellene tenni egy ilyen nehéz helyzetbe. Persze egyszerű lenne azt mondani, hogy tanulni, de mi van akkor ha valamiért ez nem jött össze? Lehet hogy épp Skyrim egét kellet megtisztítanunk a gaz sárkányoktól. Talán teljesen felforgatta az életed az a kérdés vajon Sam és Dean Winchester, hogyan fogja (ismét) megmenteni a világot. Persze könnyen lehet, hogy tanulás helyett épp egy Next Day koncertre mentél és hát tudni kell a dalszöveget, vagy talán épp a legjobb barátod lelki békéjén dolgoztál, vagy szimplán az alvás szimpatikusabb volt.

Na erre az esetre készül ez a kis bejegyzés, ami segít abba a bonyolult dologba, hogy "puskázás".
Előre is szeretném leszögezni, hogy én nem azt fogom elmondani, hogyan írj puskát, én arra akarlak rávezetni, hogyan is csináld.

Első és legfontosabb lépés, hogy ismerd a fegyvered. Nincs is kínosabb mint amikor a 3. kis fecnit bányászod elő, mert nem tudod melyikre is írtad az adott témakört. Kellemetlen ha elfelejted, hogy hová is raktad a mobilod memóriájába az élet mentő .txt fájlt. Érdemes szépen mindent végig gondolni. Hogyan írjam a puskám? Személy szerint témakörökre bontásba hittem. Nem egy nagy txt a mobilra hanem sok kicsi, olyan találó címekkel mint: "1.7. PEST analízis jellemzése".

Ja igen, hogyan is merült fel ez a téma? Nos épp a képeim nézegettem gépen, mert ide kerestem egy értelmesebb fotót rólam, amikor megtaláltam a Puska mappát és úgy gondoltam itt az ideje átadnom ezt az ősi tudást a fiatalabb generációnak.

Ha már meg van a fegyvered és fejből vágod mi merre van, akkor érdemes tovább lépni
Jó tanács: Ha mobilba van a puskád egyrészt legyen nálad 2 mobil, másrészt zsebből juss el a billentyűzár feloldásától a puska mappádig. Ezzel is csökkented a lebukásod esélyét.

A harc egyik alap törvénye, hogy ismerd az ellenfeled. Gyűjts be minden infót a tanárról akinél írod. Nem, nem a kedvenc színe érdekel, hanem a vizsgáztatási szokásai. Nálam egy igen kegyetlen tanár volt a top, nagyon keveseknek sikerült az ő vizsgáján csalni, nos nekem igen. Nevezzük ezt a tanárt a továbbiakban F.-nek. F rossz szokása a folyamatos járkálás. Első közös zárthelyi vizsgánkon jöttem rá, hogy 36 másodpercenként sétál el mellettem és nem azért mert bejövök neki, úgy konkrétan mindenki mellett.

Első lépés a megfigyelés. Mint Konoha hű ninjája nagyon jól tudom, hogy ez az egyik legfontosabb lépés. Amíg nem ismered az ellenség mozgási stratégiáját nem érdemes próbálkozni, mert kudarcra vagy ítélve. Az emberi faj alapjában egy logikusan gondolkozó létforma, még ha ez a tény ellen sokak tenni is akarnak. Ha egy tanár "véletlenszerűen" sétál is követ valamilyen szisztémát. Így volt ez F-nél is. A 3. kör után már pontosan tudtam mikor merre fog kanyarodni, melyik sorból kanyarodik és melyikbe. Persze a megfigyelés másik fontos trükkje, hogy mind ezt diszkréten kell végre hajtanod. Nem szabad "csak" a tanárt lesned. Jómagam a megfigyelés közbe úgy csináltam mint ha írnék vagy épp meredten nagyon gondolkozó arccal nézek előre és próbálom megfejteni a rák ellenszerét.

Ha már ismered a mozgását nagyon egyszerű kicselezni. F-nek a 30-40 másodperces ismétlésénél volt kb. 4 másodperc felhasználható idő.
Következő jó tanács. Ez a 4 másodperc a tisztán infó gyűjtés ideje volt. Ekkora már zsebben a mobilomon már a puska mappa volt látható és azt is bele kalkuláltam, hogy a mobilt el is kell ám rakni. Ezért érdemes figyelni a tanárt. Fontos, hogy nem csak akkor tud lebuktatni, ha tisztán a te irányodba néz. Fel kell készülöd arra is, hogy ott van még a perifériás látás is. Bár ilyenkor csökken a lebukás esélye, de érdemes nem nagy és látványos mozdulatokkal csápolni. Erősebb mozgásra még így is reagálnak, szóval csak finoman.

Egy másik fontos dolog, hogy el kell rejtened a puskázási szándékod. Én személy szerint amikor hozzám ért a tanár megkérdeztem, hogy ebbe a feladatba arra a grafikonra gondolt amin az a 4 pont teljesen ki van elemezve, vagy csak elég leírni és nem kell rajzolni, mert hát a rajzolás nem az erősségem. Ki az a bolond aki puskázni akar és közbe oda hívja a tanárt? Az csak a köcsög stréberek szokták! Köszönöm neked emberi sztereotípiák, hogy léteztek. Ez is az álcázás egy foka csak kell mellé elég magas szintű pofátlanság. Éljetek vele.

De nem kell mindent kipuskáznod! Mivel a zh-k során gyakran szétülteik az embereket. Ilyenkor a szövetséges csapatok egymást próbálják segíteni. Ha elég ügyes vagy be tudsz csatlakozni az információ áramlásba és le tudod rabolni a neked kellő válaszokat.
Ha megfelelően helyezkedsz akkor sikerül úgy bejutnod egy információs sávba, hogy közvetítő vagy. Nagyon sok új szövetség jön létre ilyenkor a közös célért, a kettesért. Ide lenne egy olyan jó tanácsom, hogy igaz hamis kérdéssor megoldása mellé rakjatok egy irány nyilat, hogy merre kell haladni. Sajnos az I és H betű fejjel lefelé is I és H... kellemetlen tud lenni ha nem tudod merre is kezdődik a sor.

Persze nem csak hű zsiványok vannak a sorok közt. Ott vannak még az önkéntes rendőrök akik ha kell arrébb ülnek, csak ne tudj puskázni. Érdemes óvatosnak lenni és még a többiek előtt is titokba tartani a szándékod, soha nem lehet tudni mikor és ki akar neked keresztbe tenni. Az ilyen emberek sajnos mindig elő kerülnek. Nem lehet ellenük mit tenni csak bízni abba, hogy annyi bajtársiasság ragadt belé, hogy ne köpjön be.

Következő pont a puska eltüntetése. Papír alapú puskáknál lényeges ez igazán, mert hát nem lenne jó ha oda kerülne a még használhatók közé. Érdemes erre egy külön szabad zsebet fenntartani, vagy ha igazán jó fej vagy akkor tovább adni. Ha épp a közeledbe van valaki aki nagyon imádkozik egy csodáéért akkor ő nagyon fog őrülni önzetlen cselekedetednek. Persze később meg is akarja majd hálálni és hát könnyű úgy buliba menni, hogy mindenki meg akar hívni egy sörre.


Itt egy kép arról kiknek is segítettem én puskázni vagy felkészülni egy vizsgára. uraim, hát nem érdemes segíteni másoknak? (Van egy fejem nem?)

Mindenkinek sok sikert ezekhez a nehéz időszakra! Én hiszek benned, hogy meg tudod csinálni! Annyi minden van már mögötted és még annyi szép előtted, ne enged, hogy a kétségbe esés úttat nyisson elmédbe, ne félj, a félelem nem segít. Ha kétségbe esel elbuksz, ha félsz elveszel. Merj küzdeni a kettesért! Mert TE képes vagy harcolni az utolsó percig! TE nem adod fel az elején és törődsz bele az elfogadhatatlan vereségbe! Küzdj és a végén esélyed lesz a győzelemre!  

A Fény árnyékában

A fény árnyékában

Senki nem tudja miért is történt ez, de megtörtént. Évszázadokkal ezelőtt a világot elborította a sötétség és minden, ami egységes volt, darabokra hullott. Az emberek sorra tűntek el a sötétségben, és mikor már minden veszni látszott, egy halandó elme olyan dolgot talált föl, ami megmentette az emberiséget.

Egy gépet, ami távol tartotta az egyre növekvő sötétséget, és fényt biztosított egy városnyi területen. Aki a fényben maradt, azt nem ragadhatta el magával a sötétség és élhetett tovább úgy, mint ahogy azt már megszokta. A gépnek csak egy nagy hátránya volt. Emberi vérrel működött. Mint minden ilyen dolognak, egyre több és több kellet az éltető nedűből. Eleinte minden hónapban elég volt néhány csepp is, de ahogy teltek a hónapok, úgy nőtt a vér mennyisége is. Ha a gép nem kapott elég vért, csökkent a fény ereje és a sötétség közelebb kúszott az emberekhez.

Így hát egy idő után a cseppekből literek lettek, majd mikor már ez sem volt elég, a fény ereje teljesen legyengült. A világ, amit addig egység uralt, szétszakadt, és a részek már nem tudtak egymás létezéséről. Bár nem is érdekelte a városokat a többiek sorsa, mindegyikük csak magáért aggódott. Így végleg az örök magányba sodródtak.

Ahogy a városok fénye gyengült, úgy erősödött a sötétség. Ha a fény pereme mentén egy magányos ember állt, hallhatta a sötétség hangját, miként csábítja a biztos fény elhagyására. Ezért az embereknek meg lett tiltva a fény peremén való élés, csupán pár csapat merészkedett oda, ők is csak a fény erejének felmérése végett. 

Egy ilyen város lakója történetünk hőse is. Aki mindent elveszített, amit ember elveszíthet. Fiatal lévén, még nem kellene ennyire ismernie az élet árnyoldalát, ő mégis megjárta a poklok poklát. A peremvidék közelén élők sorsát élte ő is. Olyan volt, akinek fél szemmel mindig ébren kellett maradnia és az eget kémlelnie, mert nem tudhatta, mikor is fog a fény meggyengülni, s ez által mikor nyeli el végleg a sötétség. 

A véradás napja után történt, mikor is a gép túl sok vért kért lakóitól, ezért mindenki le volt gyengülve. Hősünk még idejében fölkelt, s elmenekült, de családját végleg elnyelte a sötétség, mert már erejük sem volt ahhoz, hogy elfussanak. Mint minden ember, beletörődtek a gondolatba, hogy aminek kezdete van, az egyszer véget is ér. 

Az ilyenkor bevett szokás szerint a túlélőknek 1 hónapig nem kellett a közösség számára dolgoznia, valamint 3 hónapra mentesültek a véradás alól, ezzel kárpótolva az őket ért veszteséget. Bár ez az apróság soha nem tudja betölteni azt a hatalmas ürességet, ami ilyenkor keletkezik.

Így volt ezzel hősünk is. De neki csak rosszat tett, hogy nem dolgozhatott, és így nem lehetett a barátaival, akik napközben végig a városért tettek. Egyedül volt a sok gondolattal, ami a fejében kavargott. Így esett meg, hogy olykor nagy sétákat tett a városban. Figyelte, ahogy az emberek teszik a mindennapi dolgaikat, ahogy a napok összefolynak, s értelmét vesztik a szabad pillanatok. Ahogy a hétfő belefolyt a keddbe, úgy lett a szerdából csütörtök, s végül a hét vége is csak egy újabb hét kezdetét jelentette. Az emberek már régen nem érezték a szabad pillanat varázsát, csupán szolgáltak egy gépet, ami a vérük vette, s egyre kevesebbet adott elvesztett erejükért.

Egy ilyen séta során került hősünk a peremvidékre. Oda, ahol hajdanán a családjával élték mindennapjaikat, oda, ahol most semmi nem látszott, csupán a sötétség, ami lassan megfertőzte az ő szívét is. Ekkor történt először, hogy hallott egy halovány hangot. Az anyja hangja volt az. Arra biztatta, lépjen ő is a sötétségbe.  Azt suttogta, hogy ott újra együtt lehetnek, hogy odaát minden szebb, mint a fény világában. Hősünk először megriadt s elfutott. De ahogy teltek a napok, s múltak a hetek, mindig visszajárt a peremhez, hogy hallja szerettei hangját. Valami belső késztetés sugallta ezt neki, meg kellet tennie. Egészen addig, míg egy nap megtette az utolsó lépést.

Elengedte a fény világát, s belépett a sötétségbe. Meglepte, amit látott. Előtte volt egész családja, s a sötétség nem volt sehol, csupán a nap fényének mellegét érezte bőrén. Ez furcsa is volt számára, hiszen eddig ilyet még soha nem érzett. A gép fénye nem adott meleget, csak világított hideg tűzként. Egy öreg bölcs lépett elé, s kezdett lágy duruzsoló hangon beszélni hozzá. Az igazság volt az: 

Oh, gyermek! Te, ki eddig a hamis fényben éltél! Érzed már mekkora is a tévedés, amiben eddigi életedet élted? Hogyan is hihetted, hogy egy gép fénye a helyes? Eddig csupán a hamis fény illúziója miatt nem láttad a valódi fényt. Csupán egy árnyat láttál, mert ezt akarták tőled. Egy olyan gép, mi emberek vérén él, hogyan is lehetne jó? Hogy lehet jó az, amiért ártatlan embereknek a vérüket kell adniuk, s leélni embertelenül, robotként életük? Mi értelme van vért áldozni egy olyan gépnek, ami miatt így is emberek vesznek oda? Feltetted-e már magadnak a nagy kérdés? Érdemes-e úgy élned, hogy rabként szenvedsz, s az élet valódi szépségét soha fel nem fedezed? Jó dolog-e úgy élni, hogy csak szolgálsz, de jutalmát soha nem érzed? Érdemes-e azért küzdened, hogy csak a holnapban újra küzdhess? Sokatok eldobta életét, s halt meg úgy, hogy soha nem látta az élet szebbik oldalát. Azért vagytok a földön, hogy éljetek, s nem azért, hogy életetekből más éljen. 

A bölcs e szó után megfordult, s elvonult. Sok helyen kellet még e szavakat kiejtenie, még sok szív várt arra, hogy az igaz fény legyen lakosa. 

Ezek után történetünk hőse visszatért a peremvidékre. De immár ő is, mint egy suttogó hang, aki hirdette az igét. Miszerint az, mit nem ismersz, nem gonosz, s mit sötétnek látsz, olykor maga az élet. Csak merned kell lépni s nem egy olyan gépet szolgálni, mi véred szívja, s mégsem tesz semmit érted, csupán hamis fényben éltet. 

Egy gondolatom

Vajon az ösztön oda vezeti az embert ahol a helye van? Hiába gondolja magát kevesebbnek mégis a szív szól, hogy küzdj. Miért hallgatsz a saját félelmeidre mikor a sorsod üzen neked! Tudod hol a helyed, mégsem mersz leülni a trónra! Király vagy a saját életedbe csak merned kell uralkodni.

Auchan teszt

Hát akkor beszélek egy kicsit az Auchan felvételi tesztjéről. Meg arról, hogy én azt az egészet megéltem. Szóval kicsit megint több lesz a személyes élmény mint maga a tény, de ha már eddig is követtél és olvastál tőlem akkor rá jöhetsz, hogy nálam ez a megszokott, meg az ilyen nagyon többszörösen összetett mondatok.

Az önéletrajzom leadásának hetén már fel is hívtak, hogy megkapták az önéletrajzom és fáradjak be egy hétfői napon egyre. Teljesen pozitív, hogy ilyen gyorsan lereagálták le a helyzetet mert hát megszoktam én már a több hetes várakozást, míg valaki rá jön arra, hogy reagálni is kellene.

Hát én mint mindig most is kicsit hamarabb érkeztem és már fél egykor a hátsó dolgozói bejárat előtt vártam a sorsom. Mikor sikeresen bejutottam az épületbe és beszélgettem egy kedves biztonsági lánykával (kedvesnek tényleg kedves volt, de talán a lányka kicsit erős kifejezés) közölte, hogy kicsit benéztem valamit mert a teszt írás háromkor lesz. Első számú jó tanácsom: Bármi legyen, jegyzetelj!

Na hát a szabad időmbe a boltba járkáltam és ittam valamennyi energia italt, jó dolog ha az ember felpörgeti magát,nem? :P Hát nálam nagyon nem, ilyenkor a szokásosnál is bolondabb vagyok (vagy ahogy azt a bájos arcú szemre való női ismerőseim mondanák, dilis), az energia italnál csak az alkohol ami hülyébbé tesz, de az igazi kemény dolog a kettő keverése… ott nincs kegyelem a jó ízlésnek. 

Elég szép kis tömeg össze gyűlt és vártuk a sorunk. Vissza térve a Zepterre itt kevés volt a szemre való női jelentkező, de azért akadt. Gyerekek ott is egy olyan szép sötét hajú, szép popsival megáldott, jó képességű lányka volt… áh, így kifejezetten könnyű mosolyogni  ;)

Na de felhaladtunk és megkaptuk az első tesztlapot. Egyszerű háromtagú számtani műveletek. De viszont rohadt sok és nagyon kevés idővel. Még nekem se sikerült megcsinálnom mindet, pedig gyakorlatom van. Egy előző munkahelyem egy általános suli volt és amikor rá jöttem, hogy van olyan elsős aki gyorsabban számol mint én… nos akkor kicsit össze kaptam magam és rá gyúrtam a fejben gyorsan számolásra. Az idő viszont tényleg ritka kevés, azt hiszem valami 5-6 darabot én se tudtam megoldani, de a maradék 3 A/4-es oldalt igen. 

Viszont a következő teszt kifogott rajtam. Az idő ismét nagyon kevés és 3 fajta feladattal bombáznak egy teszten belül.
Első volt a húzd a vonalat úgy hogy ne érjen hozzá a fekete részhez, valamint ne emeld fel a tollad. Hát ezt a részt sikerült alig pár hibával teljesítenem. Büszkén vállon is veregettem magam, de a következő az sokkolt. Egy A/4-es lap teli kicsi kockákkal amibe szabályos pipát kellet rajzolni, úgy hogy nem lép ki a keretből… Ha én ezt tudom nem, hogy egy hegyesebb ceruzát viszek, de alsó hangon 3-4 elsős és másodikos kisdiákot is. Ők ilyen téren lehagynak, mondhatni van olyan másodikos aki nem rajzol szebben mint én. Oké, az anime szemekkel és szigorúan egyszerű arcokkal még egy kicsit le tudtam őket nyűgözni, de ennyi. Ez is több hónap kemény munkájának gyümölcse.
A harmadik oldalon pedig volt csomó pici láncba össze kötött háromszög amikbe egy pontot kellet rakni. Szigorúan csak a közepébe és sorba haladva. Na ebbe a feladat sorba nagyon sok kis kockám maradt pipa nélkül és még több kis háromszöget nem rontottam meg.

Harmadik lapon szintén 3 A/4-es lap teli egy fajta feladattal. Ez a feladat pedig röviden valahogy így nézet ki. Fogtak egy alakzatot, feldarabolták, a darabjait összekeverték és ez szerepelt az első kockába. Utána 3 másik kocka benne a lehetséges eredeti formákkal. Az idő persze itt is nagyon kevés, de nem nekem. Amennyit én legóztam abba az időben mikor még alacsony voltam és persze ha hozzá vesszük azt amennyit mostanában minecraft-tam, ez így nem jelentett kihívást. Már az idő felénél néztem ki a fejemből és magamba énekelgettem. Közbe a többiek vért izzadva szenvedtek a megfelelő forma kiválasztásával.  

Az utolsó feladat sorba kaptunk egy csomó kérdést amire spontán(!) kellet válaszolni. Nem értem az embereket, mindenki ott ült felette és agyalt, mit is írjon. Én spontán voltam, de aki ismer tudja, hogy én mind-e mellet spontán hülye is vagyok. Nagyon kevés előre kigondolt válaszom van, általában kimondom az első gondolatot ami eszembe jut. Mondjuk ezt nem igen kellene, mert így vissza gondolva nem értem, miért is vagyok én még életbe? Na de vissza a kérdésekre. Bevallom férfiasan nem emlékszem rájuk pedig ritka kretén kérdések voltak, talán így utólag vissza kellene mennem és megkérdeznem, hogy ez mégis mire volt jó? Egy kérdés éget be a memóriámba és arra kifejezetten tudom, hogy nem az első gondolatomat írtam:

„Egy barátja felhívja önt és arról kérdezi melyik ruháját vegye fel a délutáni közös időtöltésükre.”

Na amikor én ezt elolvastam elröhögtem magam. A valódi spontán válaszom valahogy így hangzott volna:

„ Édes, nem ismered te az én barátaimat, ők viszont ismernek engem , kizárt, hogy engem hívjanak divat tanácsért. Tudják, hogy én és a divat nem hogy köszönő viszonyba nem vagyunk, de ős ellenség szinten vagyunk. Annak idején az osztályom 2-3 hétig győzködött mire rá vettek, hogy ne fekete sport cipőbe menjek már szóbelizni.” 

Ide ehelyett valami megszokottat írtam, de közbe eszembe jutott még egy kérdés ahol viszont tényleg az első gondolatom írtam le. 

„Barátaival már hetek óta egy közös programot szervez, valami közbe jön, hogyan reagál.”

A teljesen őszinte válaszom: „Mi a barát nem tervezünk előre, teljesen spontán csinálunk mindent, 3 napnál előrébb nagyon ritkán tervezünk.” (Tényleg jutassátok eszembe, hogy a Hegyalját is írjam ki magamból) 

Röviden ennyi volt a teszt, remélem tanultatok belőle valamit és ti már felkészültebben vetitek bele magatokat. Az Auchan dicséretére legyen mondva nagyon gyorsan reagáltak és tényleg hamar vissza hívtak nem csak a teszt előtt, de után is. Hiperek szempontjából ők a leggyorsabbak.

Ennyi voltam mára 

Legyetek jók

Next Day

A blog létrejöttének több fő oka is van. Egyrészt, hogy hülyeségem terjesszem, másrészt, hogy néha egy egy verset is becsempészek, de egy másik nagyon fontos ok az, hogy (és ez már egy durván többszörösen összetett mondat öcsém) az annyira nem ismert, méltatlanul hanyagolt imádottjaimat reklámozzam.

Na jó talán az imádott egy erős szó, viszont nem találtam más módot arra, hogy zenéken kívül ha később úgy hozza kedvem mást is becsempésszek ebbe a rovatomba.

De térjünk a tárgyra. Az első ajánlóm nem is szólhat másról mint a Next Day-ről. Ezt a bandát kifejezetten azoknak ajánlom akik egy élet igenlő, vidám és pozitív bandát keresnek. Számaik mindig felvillanyoznak, iszonyat sokszor éneklem a számaikat, annak ellenére, hogy bűn rossz hangom van.

Én és a Next Day először 2012-ben találkoztunk amikor felléptek kicsiny szülővárosomba Berettyóújfaluba. Erre a koncertjükre úgy kerültem, hogy 3 jó barátom mondta, hogy van-e kedvem menni… nekem meg ugye mindig van kedvem velük lenni szóval mentem. Eredetileg a Supernem miatt mentünk, de ha csak azért mentem volna akkor megbántam volna egy csöppet. Mivel elég spontán banda vagyunk így én koncert előtt 2 nappal tudtam meg, hogy Next Day Koncertre (tudat alatt írtam nagybetűvel, de aki már volt velük egy buliba az tudja, hogy itt indokolt) megyek ezért 1-2 számuk meghallgattam és ott egy kicsit érdekes volt. 

Na de jött a koncert. Így utólag is bocsi kedves Next Day, de újfalu elég passzív közönség. Emberek egy helybe állnak és néznek… Persze mi azért Zoli barátommal elszórakoztattuk egymást és ritka jól éreztük magunkat. Ott és akkor elkezdődött valami, valami új. Utána biliárdozás közbe nem egyszer Next Day dalokat énekeltünk egymásnak („Olyan csúf vagy, hogy az már majdnem szép) és rá jöttünk, hogy mi tulajdonképen imádjuk ezt a fasza kis bandát. 

Most térben és időben ugrok egy kicsit. Hegyalja után (na hát az egy külön történet, szóljatok rám, hogy arról is akarjak mesélni) pár nappal újra eljöttek a mi kis városunkba. Természetesen ekkor mi már kívülről fújtuk az összes számuk és énekeltük egymásnak. Ismét nagyon kevesen voltak, de pont nem érdekelt. A banda olyan jól tolta, annyira jó fej és jó poénokkal, hogy zene nélkül Stand Up-nak is lement volna. Mi pedig hárman végig tomboltuk az egészet (oké nem volt az olyan nagy tombolás, de az előtte lévő pár nap nagyon húzós volt) és koncert után megvártuk a bandát. Na de, hogy értsétek mennyire kedvelem ezt a bandát, mögöttem egy olyan cuki magas lány állt, hogy pont az esetem volt. Vékony, magas, különleges arc, talán úgy lehetett volna tökéletesebb ha még vörös is, de én a csaj helyett a Next Day-t választottam, mert megfogadtam magamnak, hogy velük kell egy közös fotó. Olyan jó fej csapat volt :D közvetlenek és barátságosak, az énekes (Gismo) ahelyett, hogy a csajokat fűzné egy kislányt szórakoztatott aki minden áron megakarta szerezni a pengetőt (mondjuk én is). Nem egy felfuvalkodott egós banda, (nem úgy mint pár ember zenei tudás és alap nélkül) hanem emberek. Jó fej emberek. 

Újabb térbeli ugrás. Debreceni lakos lettem közbe és amikor láttam, hogy szeptemberbe jön a Next Day akkor a kis baráti csapatommal karöltve elmentem a Roncsbárba és újra átéltem azt a varázst. Oké, a koncertről kicsit késtünk, de ez tőlünk annyira nem meglepő. Amit akkor átéltem, az a mai napig elkísér és meg is marad amíg élek. A koncert remek volt rendesen meg lett ünnepelve PZS gyermekének születése. Ha a tejfakasztó bulik tényleg növelnék az anyatej mennyiségét akkor az emberiség most nagyjából térdig kellene járnia az anyatejben. Fergeteges buli volt, egyszerűen kurva jó. Na de vissza arra ami belém éget de teljesen. A Next Day fellépése után mi kimentünk, mert régen volt már, hogy alkoholt fogyasztottunk volna. Na de, hogy érthető legyen a helyzet. A Roncsbár koncert termébe ha belépsz az ajtó előtt kb. fél méterrel van egy vastag függöny. Mi beléptünk az ajtón és a Next Day ekkor lépet ki a függöny mögül. Gismo ránk nézz és csak ennyit mondott: „Veletek akarunk csinálni egy közös képet, várjatok a színpad előtt mindjárt jövünk”. Az egy dolog ha a rajongó letámadja a bandát, hogy jaj ugyan egy fotót hadd csináljunk már, na de amikor a banda lép oda a rajongóhoz… a mai napig vigyorgok, ha csak rá gondolok. A Közös kép el is készült, bár csak Gismo van rajta (ha ügyes vagyok ezt itt láthatjátok is) de akkor is fenomenális.

Még egy kis idő ugrás, ígérem ezután még csak egy lesz és kicsit jobban rá térek erre a ritka jó bandára. Gismo koncerten néha elmondja, hogy ki van itt szakítás után, na ez az a perc amikor a barátaim rám néznek. Mert mint ahogy Gismo is mondja az ember valahogy mindig szakítás után van. Hát én is így vagyok ezzel. Szóval van egy lány, aki nagyon be jön nekem. De a helyzetünkre tökéletesen rá illik a Rosszabb vagy című számuk (na ezt most el is indítom magamnak). Oké én basztam el a csajjal ezt elismerem, túl sok voltam. Annyira imádtam, hogy nem hagytam neki teret, annyira féltem, hogy elvesztem annak ellenére, hogy nem is jártunk, hogy végül el is vesztettem. Utána mondjuk volt egy kéretlen véleménynyilvánításom is, de Dér-Con (amiről lehet, hogy lesz is beszámoló írva) alkalmával tovább rontottam a helyzeten. De most vissza  a Next Day-re. Úgy gondolom, hogy megtanulok a fent említett számot (tudtok még követni? A rosszabb vagy-ról beszélek) de a gitár tudásom megakadt azon, hogy ismerek 1-2 akkordot. Ezért hát esélytelen, hogy én a tabot (nagyon durva fordításba gitár kotta) magamtól kihalljam. Bár régi barátságba vagyok a google-val, de itt még ő sem tudott rajtam segíteni. Szóval úgy gondoltam mennyünk a forráshoz és írjunk rá Gismo-ra. Jött is a válasz, hogy sajnos neki nincs meg, de ráír PZS-re mert hát nála biztos meg van. Facen jött is egy jelölés. PZS volt az, én meg el is fogadtam és vártam a levelet. De levelet azt nem kaptam… helyette ezt írta PZS a falamra:

„Szia, hát TAB nincs, de remélem megfelel így is ;) 

Megnéztem a videó létrehozásának idejét és azt a pillanatot amikor Gismo megírta, hogy rá ír. Emberek nagyon kemény 19 perc differencia volt. Na ez nevezem én rajongó barát magatartásnak.

Most elérkeztünk az utolsó vissza ugráshoz, kitartás nemsoká jön pár sor a bandáról is. Egy este a városba sétáltam és vissza felé jövet a zebránál elnézzek balra és egy roppant ismerős arc volt ott. Ez az ismerős arc rám néz, elkezd mosolyogni és rám köszön. Hát Gismo volt ott és engem a rajongót civilbe is felismert. Ez is nagyon jól tud esni, ha az a banda énekese akit most is hallgatok felismer és beszél velem pár szót.

Ennyi volt az időben történő vissza tekintés, most jöjjön pár szó a Next Day-ről. Persze ezekből a vissza tekintésekből már sok minden kiderült. Úgy gondoltam ezzel a saját módomon fogom megmutatni mit is jelent nekem a Next Day. De itt van pár alap adat amit illik tudni. De még se :D hisz a Next Day egy ennél sokkal jobb fegyvert adott a kezembe. Hallgassátok meg a következő számukat és meg is tudjátok amit meg kell.

Next Day - Next day 

Nagyon sok információt megtalálhattok még a banda facebook oldaláról, vagy hozzám hasonlóan szolítsátok le őket az utcán, nem harapnak :D

Next Day 

Köszönöm szépen a kitartó figyelmeteket, tudom én sokszor nem épp a tárgyról beszéltem, de ez vagyok én.

Zepteres napom

Nos eredetileg ez a bejegyzés csak a Zepternek akartam szentelni, de aznap történt még egy nagyon érdekes dolog ami miatt kénytelen voltam ezt a kis megszólalásom túl nyújtani.

Jelenleg mint álláskereső tengetem a minden napjaim és vadászok a jobbnál jobb állások között. Eddigi tapasztalataim alapján úgy gondoltam egész jól tudom kiszűrni a túl jó ajánlatokat. De most jelentkeztem egy irodai melóra, hát ha csak háttér adminisztrátor kell nekik. Jött is a hívás. Kedves női hang, nem hadart kétszer is el tudta úgy mondani a cég nevét, hogy ne értsem ki belőle a kulcs szót: Zepter. Na hát a megbeszélt időpontba én meg is jelentem a kijelölt helyen. A cím már ismerős volt, a tiltó listámról. Volt is egy gyanúm, de amíg nem láttam meg a lépcsőkre felragasztva a Zepter felíratott addig én hinni akartam a jóban :) De tényleg, én hiszek még a csodákba, szentül hiszem, hogy léteznek Angyalok, kedves nyugdíjasok és jó lelkű politikusok. 

Úgy gondoltam, érdekes egy élettapasztalat lesz ez szóval szépen fogtam magam és leültem a hátsó sorban. Először is hadd mondjam el a legfontosabb (és egyetlen) jó tulajdonságát. Uraim ezért MEGÉRI elmenni és végig hallgatni azt a több mint másfél órát! Olyan nők vannak ott, hogy juj. Személy szerint már csak ezért is úgy vélem, hogy érdemes volt elmenni. 

Na de várakozás közben eldöntöttem, hogy majd játszom a hülyét és bólogatok, csak hogy az előadónak is jó érzés legyen. De erre nem volt szükség. Néhány ember olyan átéléssel bólogatott, hogy csak pislogtam. Most komolyan, emberek én már voltam igazi állás interjún. Eddig a leghosszabb volt kb. fél óra… az is jó részt azért mert sokáig tartott kitölteni a személyes adatokat. De amikor már úgy hívnak be, hogy sokan vagytok ott kezdj el gyanakodni. Oh most jut eszembe, hogy az Auchan tesztjéről is írni akarok majd… jutassátok már eszembe jó? Köszi :)

 

Elég érdekes volt, hogy azzal kezdte az előadó, hogy mi az ami nem igaz… milyen cég az már ahol azzal kezdenek, hogy az általunk talán nem ismert rossz nyelveket cáfolják? Arról nem is beszélve, hogy az általam ismert rossz dolgokat nem is említette. Miért is említett volna olyat amit nem is lehet megcáfolni?

Az előadónak én egy négyest adnék a feleltére, mert betanult poénokat hiba nélkül mondta, de az átvezető részekbe sok volt az ő. Ezt leszámítva jó pár színpadi elemmel élt, megpróbált a közelünk be jutni „Önök szerint az emberek mit választanának egy megfázás kezelésére? 1-2 hét gyógyszerekkel és mellék hatásokkal, vagy 3-4 nap a biotronnal mellék hatások nélkül” mivel az lején megfogadtam, hogy most csak megfigyelek nem tettem hozzá, hogy egyik se mert én 2 nap alatt szinte bármilyen betegségből helyre jövők gyógyszer nélkül. Szerintem ez a megszólalás kicsit megakasztotta volna a játékmentét :)

Ja igen, öcsém amikor először meghallottam, hogy biotron nekem egyből a pc játékos múltamból jött elő egy bazi nagy biometrikus fegyver amivel nagyon szépen lehet kinyírni az ellenem támadókat. Ezzel is lekötöttem magam pár percre, mivel külsőre is elégé hajazott az általam elképzelt fegyverre. Innen üzenem minden CP-nek, hogy bár rohadt drága, de ritka jó kiegészítőt lehet belőle csinálni.

De a vetítés végig ment. Átlag 250e forint havonta, de a jobbak fél milliót is össze szednek. Azok a kép festési eszközök amikkel élt… nos mint a pszichológiával hobbi szinten foglalkozó, szívem szerint megtapsoltam volna… ennyire rá menni az emberi jelem különlegesség mániájára. Valami gyönyörű volt. 

Na de a figyelmeztető jelek. A kedves előadó néha kilépet a szerepéből és a kedves mosolygós mindenki kedvence főnökből hirtelen egy kegyetlen és kíméletlen dög lett. Elég nehéz volt észre venni, de kifejezetten ezért vettem részt megfigyelő módba hátul egyedül. Persze egy két szépség vállvonalain néha elkalandoztam és figyeltem milyen szépen omlik rá a szép hosszú egyenes hajuk, majd a szemem lejjebb tévedt azokra a szép kis popsikra… Uraim, tényleg megérte elmenni ;) 

Persze közben ment tovább a vetítés. Az új szabályról, ami röviden annyi, hogy mindenképp kapunk 80 ezret ha a minimális elvárásoknak megfelelünk. Óh de jól hangzik ez, persze, hogy felkaptam a fejem arról a formás popsiról és elkezdtem újra aktívan figyelni. De hát azok a minimális elvárások nem is olyan durvák és 6 hét áll a rendelkezésünkre a teljesítésére. Figyelem kedves olvasó… 6 hét! Addig pénzt nem látsz, csak ha el is adsz valamit drága barátom. Na de úgy gondoltam, oké másod állásba napi 1-2 óra ráfordítással ez még jó is lehet. De amikor meghallottam azt a minimális elvárást. Rá kell venni telefonon 50(!) ismeretlen embert, hogy jöjjön be és vegyen át tőlem egy 2-3 ezer forint értékű ajánlatott és vegyem rá arra, hogy valamelyik nap hallgasson végig egy cirka másfél órás előadást. Csak ennyi, mi ez nekem :)

 

Zárás ként ki kellet tölteni egy „nagyon” komoly személyiség tesztet. Mint hobbi pszichológus mondom nektek, hogy ebből nem tudom mit akarnak leszűrni, de ezt a 15 eldöntendő kérdést nem tudtam mire vélni. Vajon ennyi tényleg elég a teljes személyiség feltérképezésemhez? Ha valakinek van Csernushoz száma akkor kérdezzen rá. Persze ezt a tesztet felküldték pestre és már aznap késő délután felhívtak, hogy megfeleltem… ki hitte volna? Pedig igyekeztem össze zavarni őket azzal, hogy smylikkal ikszeltem be amit kell…

A Zepter történet ennyi egyelőre, hétfőn még talán bemegyek az első oktatás egy részére. De viszem a gitárom és kivágom magam azután, hogy megszereztem az egyik szépség elérhetőségét.

Na de jöjjön a második száll. Hirdetem én magam interneten is mint álláskereső így talált meg egy jutalék rendszerű cég is. Persze levélen ment a baráti száll kialakítása is, hogy látom szereted a rock zenét… hu, de nehéz lehetett rá jönni. Persze ő is nagy rock fan, aha persze. Na de rá kaptam az ízére és ide is elmentem, ahol nem csak a megbeszélt egy fő ( a nő aki rám írt) hanem a főnöke is megjelent és tökéletesen alkalmasnak találtak a szépség ápolási cikkek árusítására. Kedves olvasó, ott oldalt látsz rólam egy homályos képet… szerinted ÉN alkalmas vagyok erre? Mert szerintem nagyon nem :) Mint ha a jetit kérnéd meg, hogy borotvát reklámozzon és nem az előtte oldalon :) De hát én hoztam a formám és elég hamar rá jöttek, hogy van humorom :) elmeséltem egy két történetet magamról, hát igen vannak itt érdekes történetek :) Ebből is majd leírok nektek párat ha el nem felejtem :P

 

Itt is ment a vetítés, bár itt mellékállásba kereshetek 150-200 ezer forintot és még a cég termékeiből is kaphatok ingyen. Nagyszerű, úgy is mindig egy 10 ezer forintos samponra vágytam. Na de félre a negatív hullámot nézzük a jó oldalát, hiszen csak egy 20-30 főből álló állandó vásárlót kell össze rakjak, mi ez nekem… hisz mi rockerek ugye erről vagyunk híresek. 

Na de ez a fickó már sokkal természetesebben viselkedett, a valódi jellemét jól leplezte és a kép vetítés is jól ment neki, bár amikor elárultam, hogy pszichológus akarok majd lenni a jövőbe akkor egy cseppet meglepődött. Szerintem volt egy gyanúja, hogy átláttok rajta. Egyelőre itt még elgondolkoztam, hogy megjelenjek-e a keddi nagy közös fejtágításon ahol sok más is ott lesz, már ott dolgozók valamint hozzám hasonló újak is. Ha el is megyek remélem a Zepterhez hasonlóan itt is sok szép nő is tiszteletét teszi és legalább lesz mivel eltűnőm az időm.

Köszönöm szépen a figyelmet. Ebből a témából józanul csak ennyit tudtam kihozni, de ígérem legközelebb iszok is valamit :D az mindig segít :D 

Legyetek jók a következő bejelentkezésemhez is, sziasztok :)

U.I.: Lehet ki kellene találnom valami egyedi elköszönést? Az OSzAKE legyen veletek :D

U.U.I: Rám írt még egy muksó, hogy van valami állás lehetősége és az idősebbik lánya is Szolnokon tanult… bár még nem kaptam meg, de szerintem elhozom nektek is majd :)