A város még alszik

Mélyen alszik még a város
De én már ébren rád várok

A lehetőségre mi hozzád vezet
Mikor megfoghatom kezed

Egy Új lehetőség napja
Mi szívem rég hajtja

Bár a város még mélyen alszik
Mégis egy új lehetőség adatik

Szívem már pumpálja a vért
Dereng a hajnali fény

A város ébredezik lassan
Itt A lehetőségek napja

Mosoly :)

Reggel mikor felkelek
Ott fekszik velem

Kómás fejjel a tükörhöz baktatok
S, ő már ott is ragyog

Sok morcos arc mellet elhaladok
Rajtuk meg nem akadok

Csak megyek a saját utamon
Mert ez az amit én uralok

Esik az eső, fúj a szél
Talán már el is jött a vég

De engem ez nem érdekel
Mert itt van már a vérembe

Nevetek rajtotok morcos arcok
Kik saját magatokba martok

S én csak tovább nevetek
Mert ezt ÉN megtehetem

Enyém már az egész világ
Vagy nem, de ez nem az én hibám

Látnátok egyszer az én szememmel
S élnétek a szívetekbe szeretettel

Adok én mosolyt bárkinek kinek kell
Mert bennem ez még nem veszett el

Csak nézz a szemembe reggel
Mikor a mosoly felkel

Üresség

Üresség

Néha mikor lent vagyok egyedül
Vedelek de esztelenül

Végig futom egész életem
S sehogy nem látom végzetem

Ott állok magányosan az éjszakába
Árnyaim gyűlnek már a vér szagára

Már nem érzek semmit
Nem tudok mit tenni

Várok rég egy csodára
Életem egyetlen okára

Súgnám neked csendesen "Szeretlek"
De a reggelt már nélküled lelem meg

Várnám, hogy a szívem hajtson
Hogy végre ÉLNI akarjon

De már nem érzek semmit
Rég nem sírtam már ennyit